- Miért kellett ilyen gyorsan elhagynunk a gyógyfürdőt? –
faggattam a fiúkat, miközben átvágtunk az udvari részen.
- Megmentettelek a perverz bácsitól – húzta ki magát Cooper
büszkén.
- Mi van? – kérdeztem vissza megrökönyödve.
- A bácsi. Arra várt, hogy elmenjünk és utána rád szállt –
magyarázta hadonászva.
- Mi? Nem, dehogy! Csak pezsizni szeretett volna ő is és míg ott terpeszkedtetek, nem volt hely.
- Ne légy ilyen naiv, Leah – ingatta a fejét Coop.
- Te ne legyél ilyen előítéletes! – vágtam hátba cseppet sem finoman.
- Nem hiszem el, hogy köszönet helyett verést kapok – duzzogott.
- Én meg nem hiszem el, hogy alaptalanul címkézel fel egy aranyos
öreg urat.
- Annyi rémhír van ma már. Csak vigyázni szerettem volna rád!
- Akkor miért nem jöttél oda és elegyedtél beszélgetésbe velünk?
- Minek bonyolítsam túl a dolgot?
- Dexter! – fordultam vészjóslóan a megszólított felé. – Te is
benne voltál ebben?
- Dehogy.
- Te is szólongattál – emlékeztettem, összehúzva a szemem.
- Coop nem mondta, miért hívunk ki – vonta meg a vállát, ezzel le
is tudva a dolgot.
- Hova tovább? – lépett túl a témán Cooper is.
- Én szívesen úsznék egyet – töprengett Dex hangosan.
- Az ki van csukva. Nem fogok úszkálni – jelentette ki Coop, mire
Dex kérdőn rám emelte a tekintetét.
- Bocsi, de ezt én is passzolom – tártam szét a karom
tehetetlenül.
- Van egy meleg medence idekint is – pattant mellém Coop.
- Miért akartok meleg medencébe lenni? 30 fok van – értetlenkedett
Dex, mondjuk éppenséggel jogosan.
- Menj úszni! – legyintett Coop, majd belém karolt.
- Hát jó – húzta fel az úszósapkáját Dex és elsorolt mellőlünk.
- Mehetünk a csúszdáshoz is – ajánlottam Coopnak, akinek ennek
hallatán azonnal felcsillant a szeme.
- Nem kell kétszer mondanod!
Néhány perccel később, már a csúszda előtt
sorakozó emberek tömegében álldogáltunk.
- Mi lehet Norbiékkal? – merengtem hangosan.
- Biztos épp nagyban partyznak vagy smaciznak – kacsintott rám
Coop.
- Pfuj! Ugyan már! Ezt te sem gondolhatod komolyan – ingattam a
fejemet.
- Nem is gondolom – bólintott szórakozottan.
- Milyen fura lesz, ha egyszer összejönnek – bámultam a messzi
semmiségbe.
- Szerintem kár ezen ilyen hamar agyalnod.
- Milyen hamar? – röhögtem el magam, mondván, hogy évek óta ez
zajlik.
- Még jó pár évig nem tesz egyikőjük se semmit. Ezek a kis viták, meg a durcázás, hogy veszekedés után
lelépnek, ez még nagyon kezdetleges állapot.
- Náluk – tettem hozzá.
- Még szép, hogy náluk.
Normális ember nem tesz ilyeneket.
- Mit tesz egy normális
ember? – szaladt fel a szemöldököm, szimplán azért, mert pont Cooper Button
fogja megmondani a választ. Ő aztán volt minden, csak nem
normális.
- A lényegre tér.
- A lényegre?
- Valahogy így – kapta
el a derekamat és szorosan magához húzott.
Előző rész:
Neeee ����
VálaszTörlésPont most hagyod abba ? Pedig érdekelt volna, hogy mi történik ez után ��
Emellett nagyon tetszik ��
A kérdőjelek emojikat takarnak, ha nem hozza be. Sajnálom.
TörlésSemmi baj, a kérdőjelek is kifejezik a mondandódat! :D Köszönöm! <3
TörlésUuuu *o*
VálaszTörlésdzsízüsz, coop, nyugiii xdd😍❤️
VálaszTörlésWow! Nem gondoltam volna hogy igy belevag a közepébe... ❤ jo lesz jo lesz de miert kellett ilyen helyen abbahagyni????!! Varom a kovit! 😍
VálaszTörlésMert így izgulod át a következő néhány napot! ;) Köszönöm! <3 <3
Törlés😍😍 ahh belevágott a kozepebe❤ folytasd!!:))
VálaszTörlésÁáhh.... nagyon imádoom!😍 *-* Mikor lesz kövi rész? Mindenképp folytaasd! ❤❤ *o* :33
VálaszTörlésKöszönöm szépen!! <3 <3
Törlés