2017. május 26., péntek

Kosársuli, 40.rész

- Gyerünk gyerünk, fürgébben! - kiabált Vili bá, hozzá ritmikusan tapsolva.

Még csak két óra telt a négy órás edzésből, de úgy éreztem, menten meghalok.
- Jól van, öt perc szünet - fújt a sípjába Vili bá, mire a többiek a pad felé indultak, én meg ott, ahol voltam, összerogytam.
- Jól vagy? - dobta a fejemre a törülközőjét Konrád, majd leült mellém, és belekortyolt az italába.
- Persze, minden oké - lihegtem, megtörölve az arcom.
- Tessék - nyújtotta át a palackokat.
- Köszönöm - ittam bele hálásan.
- Édes vagy - simította meg vizes fejemet.
- Összeizzadtam a törülköződ - biggyesztettem le a szám sarkát, mikor visszavette az anyagot.
- Nem baj, én is ezt fogom vele tenni - törölgette meg vele az arcát, a nyakát, a mellkasát, majd a kezeit. Borzasztóan szexi volt izzadtan.
- Jól van, srácok! Most egy fárasztó, de szórakoztató feladat következik - tájékoztatott minket Vili bá, mire nagyot sóhajtottam.
- Máris letelt az öt perc?
- Hallottad, szórakoztató feladat következik - kacsintott rám Konrád, majd felállt, maga után húzva engem is.
- Félek tőle, hogy ez csak Vili bának lesz szórakoztató - jegyeztem meg, mire Konrád elnevette magát.
- Sanszos.
Leszögezném, hogy nem lusta voltam, csak nagyon nagyon fáradt.
- Párokat fogok kijelölni - kezdte Vili bá, de nem nagyon tudtam figyelni rá, ugyanis észrevettem, hogy a srácok elkezdték lekapni a pólójukat, meg mezeiket. Nem mondom, hogy nem volt baromira meleg a fűtött csarnokban, de azért. Na.
Konrád csípőre tolt kosaras nadrágja alól egy vékony csíkban kilátszott az alsója gumija. Éppen összenevetett valamit a szintén félmeztelen - bár kevésbé izmos - Krisszel, és nem túlzok azzal, ha azt mondom, úgy nézett ki, mint egy görög Isten. Egyáltalán nem túlzok. 
- Oké. Krisz lesz Esztivel, Klau Tibivel, Luca Dominikkal – sorolta a párokat Vili bá. Egy pillanatig hálás voltam, hogy nem Konráddal rakott össze, mert nem tudom, mennyire tudtam volna koncentrálni ő és a meztelen felsőteste mellett. Ugyanakkor nem tetszett a gondolat, hogy valaki más fogdossa majd, de így, hogy Klaudia kiesett a lehetséges párok listájáról, nem aggódtam túlságosan. – Dóri Antival, Csenge Konráddal, Regi Gergővel, Bori Bencével és Barbi Viviennel.
Éljen!
- Üdvözlet, Liliomszál – sétált mellém Dominik, szintén félmeztelenül. Külseje leginkább Konrádéra hasonlított, nadrágját keskeny csípőjére engedte, kidolgozott hasizmai alatt. Konrádra pillantottam, aki éppenséggel pont engem figyelt. Kedvesen rámosolyogtam, mire egy kicsit komoly képpel ugyan, de bátorítóan rám kacsintott.
- Fáradtnak tűnsz, Liliomszál – borzolta össze a hajamat Dominik.
- Nem aludtam valami sokat – vallottam be.
- Egész éjjel partyztál, igaz? – kacsintott rám
- Úgy látom, már jól kiismertél, Dumbó – jegyeztem meg, mire mindketten elnevettük magunkat.
- A feladat a következő – terelt minket a pálya széléhez Vili bá, felállítva a párokat az alapvonal mögött. – Első négy páros álljon ide. Konrádék, Krisszék, Dóriék meg Boriék – választotta ki a párokat találomra Vili bá.
- Mi lesz ebből – merengett szórakozottan Dominik, míg én Konrádot figyeltem, aki pont a legmesszebbi helyen állt.
- Oké, a pár egyik taja álljon előre, míg a másik mögé helyezkedjen. A hátul állók karolják át az elülsők derekát. Az első ember feladata átjutni a túloldalra, míg a másodiké az, hogy visszatartsa – magyarázta Vili bá. – Tudom, hogy a fiúk erősebbek, de direkt raktam így a párokat.
- Akarsz kezdeni? – vigyorgott Dominik.
- Melyik pozíció számít a kezdésnek? – érdeklődtem, miközben Vili bá megfújt a sípját, útnak indítva az első négy párost. Konrád az első körben elől állt, és egészen könnyedén vonszolta maga után az amúgy szívós Csengét. Krisszék hasonlóképpen haladtak, a másik két párnál azonban a fiú állt hátul, ezért ők lassabban mentek.
- Inkább leszek hátul – néztem Dominikra nagy szemekkel.
- Most mégis mit művelsz? – kérdezte a szemembe nézve, elgondolkodva beszívva az alsó ajkát, szemeit összehúzva.
- Próbállak megnyerni a tekintetemmel.
- Hogy mi? – nevette el magát.
- Már látom előre, ahogy vonszolsz magad után – dünnyögtem.
- Majd elválik – tette a kezét ismét a hajamra, majd elhelyezkedett előttem, mivelhogy időközben az utolsó páros is beért. 
"- Most mégis mit művelsz? – kérdezte Dominik a szemembe nézve, elgondolkodva beszívva az alsó ajkát, szemeit összehúzva."

5 megjegyzés :

  1. Folytasd minnél hamarabb létszi����

    VálaszTörlés
  2. Folytatást akarok!!! Mooooost 😂

    VálaszTörlés
  3. Nagyon nagyon nagy fantáziám van igy Konrad felsoteste is megvan magam előtt... Khm... Elismerem lehet hogy egy 'picit' helyes... :D naggyon varom a következőt! :) <3

    VálaszTörlés
  4. Huu végre elolvastam az egészet*-* hajrá a következővel:3

    VálaszTörlés