A moziban kiválasztottunk egy új animációs
filmet, ami „Epic” címen volt kiírva. Sergio nagylelkűen állta az én
jegyemet is. Miközben fizetett, megrezzent a telefonom.
Naugh
üzenete: Na, merre jársz?Fene essen belé! Mintha érdekelné!
Adél üzenete: Moziban. És te?
Csupán az udvariasság kedvéért kérdeztem vissza. Szó sincs arról, hogy kíváncsi volnék.
Naugh üzenete: Egyedül? Még a koleszban. Jen most ment el.
Azt a mindenit! Lassan másfél órát töltöttek együtt.
Adél üzenete: Nem. Sergioval.
Hát, akkor én sem tétlenkedhetek egymagam.
Naugh üzenete: Miért? Ő is itt maradt?
Adél üzenete: Nem. Csak ideképzelem.
Bocsi, Naugh!
Naugh üzenete: Hülye.
Adél üzenete: Te vagy a hülye.
Naugh üzenete: Jó, na. Tudod, hogy nem úgy értettem.
Adél üzenete: Aha. Én sem.
Hát persze, hogy nem.
Naugh üzenete: Rendben. Akkor jó filmezést. Vagy akármit.
Adél üzenete: Neked is.
Fura arccal tettem el a telefonomat, Sergio pedig érdeklődve figyelt.
- Minden rendben? – kérdezte komolyan, mire csupán vállat vontam.
- Nézzük a filmet, oké? – mosolyogtam rá, ő pedig a hajába túrva bólintott. Aztán néztük a filmet.
Később, egy jó, hosszú séta után, Sergio és én visszamentünk a kollégiumba. Olyan kihalt és csöndes volt az egész hely. Dodi írt nekem.
Dodi üzenete: aDél! Mi a helyzet Szegeden?
Adél üzenete: Semmi különös, Sergioval voltam moziban.
Dodi üzenete: Komolyan?
Hát mondanám, ha nem?
Adél üzenete: Igen.
Dodi üzenete: És mit nézetetek?
Adél üzenete: Epic.
Dodi üzenete: Hát ja, eléggé az. De mi volt a film címe?
Ezen rendesen felröhögtem.
Adél üzenete: Úgy értettem, ez a film címe. Epic.
Dodi üzenete: Áh, minden világos. Hol volt ez alatt Naugh?
Adél üzenete: Miért kellene tudnom?
Pont nem fogom azonnal elmondani, mi is történt pontosan. Úgy is rájön előbb vagy utóbb.
Dodi üzenete: Szóval, hol volt Naugh?
Ezek szerint előbb. Határozottan előbb.
Adél üzenete: A koleszban. Jennel.
Dodi üzenete: Ezt gondolhattam volna.
Adél üzenete: Mi lett a pályaudvaros csajoddal?
Dodi üzenete: Elsodorta a tömeg.
Itt ugyancsak nagyon felnevettem, magam elé képzelve Dodi komoly arcát és nem törődöm stílusát.
Adél üzenete: Nem ő volt az igazi.
Dodi üzenete: Nem bizony.
Épp a lépcsőn sétáltam fel, elmerülve a gondolataimban, a telefonomat nyomkodva, amikor konkrétan elütöttem valakit.
- Uhh. Bocsi! – szabadkoztam, majd felnéztem a mobilomból és elvigyorodtam. Naugh velem szemben állt, óvatos mosollyal az arcán, ugyanakkor komoly tekintettel, mégis gyönyörűen. Olyan közel volt hozzám, hogy testünk kis híján összeért. Gyorsan elhúzódtam.
„Aranyos vagy ebben a sapkában. De inkább hord fordítva.” – tolta elém a füzetét, majd követte saját tanácsát, és ellenzőjével hátrafelé visszahelyezte a sapkát a fejemre.
- Kösz – bólintottam. – Mellesleg hány sapkád van?
„Sok.” – érkezett a válasz.
- Mégis. Úgy nagyjából? – faggattam tovább.
„Nézd meg magad.” – mosolygott rám, majd a szobája felé indult. Fáradtan sóhajtottam egy nagyot és utána eredtem. Tudtam, hogy rossz ötlet. Tudtam, hogy nem kellene. De belefáradtam az állandó nemet mondásba és ellenkezésbe. Én ezt akartam. Vele lenni.
A „szünet” további napjai úgy teltek, ahogyan a péntek is. Jen Naughra hajtott, ezt eredményezte, hogy én Sergioval ütöttem el az időt. Naugh emiatt, vagy nem is tudom, mi miatt, de dühös volt rám, amiért meg persze én is mérges lettem rá, hogy most mi baja van. Tekintve, hogy mindeközben ő végig Jennel volt. Valahogy így teltek a napok.
Maci üzenete: Na, mi a helyzet? Mindjárt megyünk mi is!
Tényleg! Kedden reggel, délután fele jönnek vissza. Azért mondjuk az túlzás, hogy ez olyan hamarosan lenne, de mindegy. Végül is. Már csak durván egy másfél nap. Vagy kettő.
Adél üzenete: Semmi nincs. Tudom, már várom!
Maci üzenete: Naughval mi van?
Adél üzenete: Harag féle.
Hát ez elég hülyén hangzott.
Maci üzenete: Fene. Miért?
Adél üzenete: Ha én azt tudnám!
Maci üzenete: Értem.
Adél üzenete: Mindegy, ez van.
Maci üzenete: Mellesleg, tartozom egy bocsánatkéréssel.
Adél üzenete: Ugyan miért?
Maci üzenete: Azon az estén, amikor átjöttél beszélgetni, én meg éppen Enivel voltam. Sajnálom, hogy cserbenhagytalak.
Nos, ennek éppen ideje volt.
Adél üzenete: Semmi gond, Romeo! Megértem.
Maci üzenete: Köszi.
Azon gondolkodtam, hogy holnap van az utolsó szünidei nap. Az utolsó, hogy ilyen kevesen vagyunk. De nem érdekel. Megint csak ott tartok, hogy elegem van.
Következő rész:
http://csillagokhullas.blogspot.hu/2016/05/szegedolle17.html
Váááá de jó <3
VálaszTörlésNagyon jó😍😚😛
VálaszTörlésBírom a spanyol gyereket
VálaszTörlésNagyon jó lett <3 team Sergio
VálaszTörlésAnnyira jó lett. Nem is tudom, Naugh olyan fura...mintha ő is kedvelné Adélt, de mégis Jennel van. Van egy sejtésem, hogy Sergioval lessz valami...Nah de majd meglátjuk😁 Alig várom a következő részt❤
VálaszTörlés