2016. március 24., csütörtök

Szegedollé, 2.rész


Naugh üzenete: Na, mi a helyzet, Snádi?
Áh, igen! Naugh mindig Snádinak hív, tehát a vezetéknevemen. Felettébb elegáns, de legalább nem szerkesztett nekem valami idétlen hülyeséget, mint például a Snádél. Kösz, Maci!
Adél üzenete: Semmi. Hát mi lenne?
Milyen elmés vagyok, nem igaz? Egy élmény lehet velem beszélgetni…
Naugh üzenete: Látom, Dodi már teljesen beparázott a fizikától. Lol. És te?
Miért pont ez érdekli? Nem hiszem el!
Adél üzenete: Jaj, hagyjál már! Tudod, hogy Fumann utál minket.
Úgy picsogok, mint egy kislány…
Naugh üzenete: Tudom. Furcsállom is.
Mi van? Mit furcsáll ezen? Ezt meg kell tudnom.
Adél üzenete: Mit?
Naugh üzenete: Hogy utál.
Még mindig nem értem.
Adél üzenete: Miért? Nem értem.
Naugh üzenete: Nem olyan vagy, akit könnyen utálni lehet.
Szerintem még sohasem mondott nekem ilyen szépet. De miért kezdjük ilyenekkel az évet? Miért kell neki mindig tartania bennem a reményt?
Adél üzenete: Ezt most vehetem bóknak?
Gyerünk, Snádi! Ez az, vicceld el az egészet.
Naugh üzenete: Ja.
Most meg flegmul. Ki érti ez?
Adél üzenete: Figyelj, lépek.
Ennyi, muszáj leráznom.
Naugh üzenete: Okés. És holnap.
Adél üzenete: Holnap?
Naugh üzenete: Holnap látlak.
Megint kezdi.
Adél üzenete: Alig várom.
Nem bírom megállni, muszáj leírnom neki ezt.
Naugh üzenete: Ne izgulj, Snádi! Nem hagyjuk, hogy unalmas éved legyen.
Nekem az is elég lenne, ha te nem hagynád.
Adél üzenete: Efelől nem volt kétségem.
Naugh üzenete: Akkor jó. Bon nuit!
De édes, franciául kíván jó éjszakát.
Adél üzenete: Neked is!
 
Szeptember 1. Vasárnap

Kelés és készülődés után már csak annyi dolgom volt, hogy behúzzam a bőröndöm cipzárját és lesétáljak a lépcsőn. Anya és apa kivittek a reptérre, helyett a pályaudvarra, azért Szeged nincs annyira messze. Gyorsan elbúcsúztam tőlük, mert bár ők már akkor hiányoltak, én valamilyen okból jobban vágytam a barátaimra, mint a nyálas és könnyes puszikra.
- Ne ugorj ki a vonatból! – intett anya előrelátóan, mire összevont szemöldökkel néztem rá. Apa halkan felnevetett, majd óvatosan rám kacsintott.
- Anya. Miért ugranék ki?
- Mert mondjuk, ott hagyod valamelyik cuccod a peronon – magyarázta anya maximálisan meggyőződve igazáról.
- Majd időben észreveszem – ígértem, és látom rajta, hogy még mondana valamit, de gyorsan megelőztem. - Sziasztok! – öleltem meg végül őket utoljára, majd a nagy tábla felé indultam. Láttam, hogy Kolos már ott álldogál. Wáó, második vagyok!
- Szia, Maci! – léptem oda hozzá, mire üdvözlésképpen szorosan magához ölelt.
- Szia, Snádél! De rég láttalak már… nagyon rég! – mondta, majd elengedett, és rám mosolygott. – Várod?
- Várom! – vágtam rá azonnal magabiztosan.
Kolos régen nem ilyen volt. Inkább olyan volt, mint egy vámpír. Persze, most nem a fogaira vagy a táplálkozás módjára gondolok, bár meglepően sápadt gyerek volt. Na, mindegy. Szóval érzelemmentes bunkó, egy tipikus kamasz srác hírében állt. Mint most Dodi. Vicceltem.
A lényeg, ami a lényeg, hogy Kolos szerelmes lett, és mind tudjuk, a szerelem elvarázsol. Nem úgy, mint Dodit, aki számára ez az érzés abszolúte ismeretlen.
Maci egyébként Békéscsabán lakik, ezért nem nagyon látni őt nyáron, de a szünet utolsó egy hetét mindig a pesti nagyszüleinél tölti, ezért örülhetünk, hogy a Szegedre való utazásunk során boldogíthat minket.
- Nézd, ott van Eni és GD – mutattam a távolba, mire azonnal odakapta a fejét és talán még el is pirult. Hűha, ez azért új számomra.
Kitérésképpen megemlíteném, hogy GD pedig debreceni, és akárcsak Maci, ő is rokonnál töltötte az utolsó hetet, csak ő Eniéknél.
- Sziasztok! – értek oda hozzánk, mindenki megölelgetett mindenkit.
GD kábé azonnal a facebookon lógott, meg twitterelt és miegymás. Két másodperc múlva rezgett is a telefonom.
Dániel Gál: Lassan indulunk Szegedre. Új év, már várom!:) Többiek? – vele: Adél Snádi, Enikő Wágner és Kolos Maceau
Kommentek:
Adél Snádi: Ez most nagyon kellett ám:D
Claude Naugh: Kocka.
Dobb-dobb.
Adél Snádi: Hol vagytok?
Claude Naugh: Hát…
Balázs Oláh: Csak nézz fel!

 Következő rész: http://csillagokhullas.blogspot.hu/2016/03/szegedolle3.html
Bejegyezte: dátum:

11 megjegyzés :

Feliratkozás: Megjegyzések küldése ( Atom )