2015. december 15., kedd

Sky Wondervood, 5.rész


- Meddig tervezted még, hogy itt kuksolsz a mosdóban? – érdeklődik egy idő után Heath.
- Nem tudom. Azt semmiképp nem terveztem, hogy társaságom is lesz – felelem.
Továbbra is a lehajtott fedelű WC-én trónolok, felhúzott lábakkal, míg Heath a fülke oldalának vetve hátát, a földön ül. Egyik lábát lazán felhúzva, fél kezével rajta támaszkodva, míg másik lába kinyújtva fekszik a talajon.
- Értem. Tudod, már becsöngettek – tájékoztat.
- Komolyan? Te jó ég! Menj, órára! – gyakorlatilag utasítgatom, de a legkevésbé sem szeretném, hogy miattam kerüljön bajba.
- Szerintem Mr. Stocks elfogad egy igazolást Sky Wondervoodtól – kacsint rám huncutul, mire félrebillentett fejjel, összehúzott szemekkel bámulok rá.
- Biztos, hogy nem írom alá az igazolásod – jelnetem ki, mire felnevet.
- Nem hinném, hogy ez igazságos lépés volna a részedről – ingatja a fejét, komoly arcot öltve.
- Már hogy ne volna az?
- Miattad hiányzom.
- Én nem kértelek, hogy maradj itt – csúszik ki a számon, de szerencsére nem érti féltre. Nem veszi rossz néven.
- Tudom - von vállat lazán, és minden vágyam, hogy rákérdezzek, miért van még itt. Velem. Ehelyett inkább elviccelem a dolgot.
- Bizonyára csak lógni akarsz. Milyen órád lenne?
- Ének - kacsint rám magabiztosan. - És óránk - javít ki, mire felszalad a szemöldököm.
- Tudtommal nem járunk egy osztályba.
- Nem is - ingatja a fejét. - Én feletted járok. Mármint...
- Mármint végzős vagy?
- Igen.
- Akkor miért van együtt az óra? Egyáltalán miért van még éneked?
- Egy ilyen kevésbé hasznos órán nyugodtan összevonják az osztályokat - magyarázza.
- De miért nem évfolyam szinten?
- Passz.
- Ez gáz.
- Az.
- Nem. Úgy értem, pont énekről hiányzom - fogalmazom át a mondanivalómat.
- Inkább nagyképűségnek tűnhet.
- Én is ettől félek. Na, menjünk! - parancsolok neki megint. Fenébe!
- Ne már! - tápászkodik fel, majd kitárja előttem a WC ajtaját.
- Talán nem tudsz énekelni? Erre fel a nagy felhajtás?
- Erről szó sincs - ellenkezik azonnal, hangja valóban arról árulkodik, hogy neki, - velem ellentétben - nincs félni valója.
- Hol a terem? - érdeklődöm, mert bár határozottan haladok előre, fogalmam sincs, pontosan hova is tartok.
- Erre - tol meg finoman hátulról, a folyosón jobbra irányítva.
Amint belépünk a terembe, az egész társaság elnémul, és mind ránk bámul.
- Elnézést a késésért, Mrs. Stocks! - ragadja meg azonnal a lehetőséget Heath. - Az a helyzet, hogy Skynak nem volt könyve, az udvaron találtam rá kóvályogva, mert még a termet sem találta.
Meg sem lep, mennyire hitelesen hazudik, mosolya a tanárnőt is elvarázsolja, szavai teljesen igazzá válnak.
- És sikerült legalább? - szedi össze magát Mrs. Stocks.
- Természetesen. Itt a könyv, és amint látja, mi is - nyom a kezembe valahonnan egy ének könyvet, én meg csak bólogatok.
- Rendben. Foglaljanak helyet - mutat két üres székre a tanárnő, én pedig boldogan engedelmeskedem, örvendezve, hogy nem kell valami magán számot előadnom.
- Heath! - pisszeg egy fiú balról, gondolom, osztálytársak lehetnek.
- Zach! - öklöznek össze a fiúk. - Mi a helyzet?
- Hol voltál?
- Hallottad - biccent Heath a korábbi tartózkodásunk helye felé.
- Te sosem ott vagy, ahol mondod - vigyorog Zach, bizonyára jól ismerve Heathet.
- És sosem mondom el, mit is csináltam igazából - fejezi be a gondolatmenetet Heath, célozva arra, ezúttal sem fogja. Én ennen jelen esetben még örülök is. - Amúgy, Sky, ő a haverom, Zach.
- Zach Mitchell - nyújtja a kezét a fiú, és kezet fogunk.
- Sky Wondervood.
- Igen, hallottam már rólad - vigyorog Zach, mire én is elmosolyodom. - Voltam a koncerteden is.
- Komolyan? - csillan fel a szemem.
- Persze, fantasztikus vagy - dicsér, én pedig egy csöppet elpirulok.
- Na, Zachari! Neki nem udvarolunk - szól közbe Heath, mire mindketten felnevetünk.
- Ilyet sem hallottam még - ingatja a fejét Zach, majd ismét előre fordul.


Következő rész:
http://csillagokhullas.blogspot.hu/2016/01/sky-wondervood6.html
Előző rész:
Bejegyezte: dátum:

4 megjegyzés :

Feliratkozás: Megjegyzések küldése ( Atom )